Dr. Kós Károly
erdélyi néprajzkutató grafikáiból nyílt kiállítás a Kékfestő Múzeumban tegnap
este. A nagyközönség előtt bizonyára ismert a Kós Károly név – az építész,festő,
grafikus, író és könyvkiadóé. Fia, Dr. Kós Károly (1919-1996) erdélyi néprajzkutató
nevével viszont jóval kevesebben találkoztak. Tájmonográfiák és néprajzi tanulmányok
egész sora jelzi termékeny munkásságát, melynek különleges része a szerző
által készített, kiváló rajzok sokasága.
A Kékfestő Múzeumban
bemutatott kiállítás a kutatómunka során készült eredeti rajzokat mutatja
be, amelyeket a tudós jegyzetfüzetébe, múzeumi leírókartonokra, pauszra vagy
egyszerű papírdarabokra rögzített. Ezek a grafikák átfogó képet mutatnak a
hagyományos erdélyi népélet ma már csak nyomokban meglévő teljes anyagi kultúrájáról.
A néprajztudós hagyatékának kiállítása kitűnően illeszkedik a régi mesterséget
bemutató Kluge-műhely falai közé, hiszen a tárlat olyan ősi mesterségek tárgyainak
grafikai megjelenítése mentén kalauzol bennünket, amely szintén mérhetetlen
érték a ma embere számára. A kiállításon megismerhettük a gyűjtögetés, méhészkedés,
halászat, vadászat jellegzetes ősi tárgyait és azok aprólékos díszítéseit.
Dr. Kós Károly
több évtizedes munkássága alatt négyezernél is több rajzot, térképet, grafikont
készített. Néprajzi gyűjtései közben hamar rájött, hogy a fotók nem pótolhatják
a rajzot, hiszen a fényképezőgép lencséje mindent egyformán rögzít, amit a
felszínen lát, míg a néprajzos szeme már értékel és válogat – vélte a grafikusművész.
Dr. Kós Károly olyannyira ragaszkodott a rajzokhoz, hogy még akkor is ezt
a fajta képrögzítési módot alkalmazta, amikor már rendelkezésre álltak korszerű
fényképezőgépek.
A magas művészi
értéket képviselő kiállítás megnyitóján részt vett Kós Béla, a grafikusművész
fia, unokái Kós Réka és Emese, dédunokái, a Dr. Kós Károly Néprajztudományi
Közhasznú Alapítvány elnöke, Papp Andrea valamint Pápa polgármestere, a Polgármesteri
Kabinet vezetője és a képviselőtestület egyes tagjai.
A tárlat megnyitóján
dr. Áldozó Tamás köszöntötte a megjelenteket, majd megjegyezte, a tegnapi
volt az első ünnepélyes alkalom azóta, hogy a Kékfestő Múzeum újból megnyitotta
kapuit és megkezdte működését. Éppen ezért köszönet illeti a Nemzeti Erőforrás
Minisztériumot a felújításokra és a 2011. évi működésre szánt 10 millió forintos
támogatásért, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt azért, hogy lehetővé tette azt,
hogy a Kékfestő Múzeum – a Magyar Állam tulajdonából ki nem adható – épületében
Pápa Város Önkormányzata fenntartásában a múzeum működhessen és köszönet illeti
a korábban is a múzeumban dolgozók kitartását, akik hosszú hónapok bizonytalanságai
után mégis kitartottak – fogalmazott a polgármester. - Egy múzeum életképességét
az is visszaigazolja, hogy időszaki kiállításoknak is helyet tud adni. Ez
azt jelenti, hogy vannak olyan gyűjtemények, kiállítások, amelyek számolnak
e múzeum létével és szívesen idehozzák anyagukat – köszönte meg dr. Áldozó
Tamás a Dr. Kós Károly hagyaték Pápára érkezését, s azt, hogy a gyűjteményt
a pápaiak is láthatják.
A kiállításmegnyitón dr. Méri Edina múzeumigazgató
összefoglalta Dr. Kós Károly munkásságát, majd a tárlat kapcsán úgy fogalmazott,
egy olyan kiállítást láthatunk a múzeumban, melyben érdemes elidőzni, a rajzok
tisztaságát megcsodálni és elgondolkodni azon, hogy mennyi mindent meríthetünk
a hagyományos paraszti kultúrából, mely sokkal nagyobb hangsúlyt kellene,
hogy kapjon a magyar kulturális életben és a főként a közoktatásban.
A Dr.
Kós Károly Néprajztudományi Közhasznú Alapítvány elnöke, Papp Andrea érdeklődésünkre
elmondta, alapítványuk célja elsősorban, hogy tisztázza az apa és fia közti
különbséget, hiszen legtöbben az építész Kós Károlyt idézik fel, éppen ezért
hangsúlyozzák a grafikusművész doktori címét. Papp Andrea úgy fogalmazott,
a megjelenített hagyatékból egy komplett pedagógiai programot lehetne összeállítani,
hiszen minden egyes grafika, minden egyes tantárgyba beilleszthető lenne.
Az alapítványnak egyébként nem titkolt célja is, hogy egy Dr. Kós Károly nevével
fémjelzett tanodát indítson. Már most sokat tesznek a különböző korosztályok
megszólítása érdekében, néprajzi tárgyú foglalkozásokat, kirándulásokat, táborokat,
emléktúrákat, versenyeket szerveznek gyerekeknek és felnőtteknek, rendezvényeket,
néprajzi kurzusokat autodidaktáknak és szakembereknek és még számos programot,
konferenciát a nem mindennapi gyűjtemény megismertetése céljából – tudtuk
meg az alapítványi elnöktől.